Beszámoló a nagyvisnyói tanulmányút megvalósulásáról

Beszámoló a nagyvisnyói tanulmányút megvalósulásáról

Az átányi református egyházközség tagjai Transznacionális együttműködések (EFOP-5.2.2-17-00037) Vallás és kultúra a családokért elnevezésű projektjének hetedik tanulmányútja során 2019. július 4-8-ig a nemzeti összetartozás napja alkalmából a nagyvisnyói református gyülekezetet látogatta meg.
A tanulmányúton hazai és nemzetközi szakemberek vettek részt.
1.nap
A tanulmányút résztvevői július 4-én érkeztek meg Nagyvisnyóra. Miután mindenki elfoglalta a szálláshelyét, vacsorát követően megbeszélést tartottak. Ekkor áttekintették a programokat, majd lefektették a megfigyelési szempontokat és hogy milyen aspektusok szerint figyelik megy a helyi közösséget. Jó gyakorlatok megismerésének módszerét, befogadó társadalmi jellemzőket tanulmányozását tűzték ki célul.
2. nap: július 5-én a szakértők felkeresték a nagyvisnyói Református templom mellett Deliné Horkay Márta nagytiszteletű asszonyt aki fogadta a szakembereket. Istentiszteletet követően a lelkész asszony bemutatta a gyülekezet közösségmegtartó szokásait (szeretetvendégség, törődésnap). Az ebédet követően a gyülekezet presbiter testvérei fogadták a tanulmányút tagjait. A közösség fejlesztésének helyi gyakorlataiban a család mint funkció kap hangsúlyt, a fiatalokat a szokások értelmezésén keresztül integrálják. A gyülekezet tagjai a mindennapokban is szívükön viselik az összetartozás ügyét, mind családi mind nemzeti-határon túli értelemben, hiszen többen is kapcsolatot ápolnak a Trianon által elválasztott területeken élőkkel. Az összetartozás mint közösségi élmény személyiségformáló szerepéről szólt még a diskurzus, kitérve a közösségi együttműködés, kooperáció módszertani hatásmechanizmusaira. Hagyományok, befogadás, közösségi minták.

3.nap
A tanulmányút harmadik napján először a szakértők felkeresték a közösségi szempontból releváns 2002-ben átadott Faluházat, amely a nagyvisnyóiak közösségi identitását jelképezi, itt önértelmezés módszertani ismertető zajlott, ezt követően Szilvásvárad-Nagyvisnyó Művelődési Központ tagintézményében folytatódott a szakmai munka a helyi hittanoktatásról és a hazafias nevelésről esett szó. Közösségi nevelés, közösségfejlesztő hatásmechanizmusok, diskurzus. Az ebédet követően a tanulmányút résztvevői a Bükki Nemzeti Parkban, Bél-kő tanösvényén spontán szakmai diskurzust tartottak, ahol a személyes benyomásokat osztották meg egymással. Közösség és egyén, személyiség, kirekesztés megelőző technikák.
4.nap
Július 7-én a szakértők felkeresték a község Önkormányzati Hivatalát, ahol Csőgér Bálint polgármesterrel egyeztettek. A téma a nemzeti összetartozás megemlékezése és ennek a története volt a helyi közösség identitásőrző jelemzőinek megismerése mellett. Generációk közelítése, közös hagyományok, helyi szokások, a közösség mint szemléletformálásra lehetőséget adó befogadó-attitűd terjesztő csatorna került taglalásra. A résztvevők élénk részvételükkel támogatták a jógyakorlat alkalmazását mely kifejezetten a helyi eseményekbe a fiatal generációk mielőbbi integrálását célozza, értékörző és a kornak megfelelő eszközök beemelése mellett.
5.nap
Július 8-án a szakértők szakmai diskurzus keretében megosztották egymással a tapasztalatokat, és összefoglalták a teljes tanulmányút eredményeit. A következőket fogalmazták meg a résztvevők:
– A helyi református közösség református tudatában erősen él a nemzeti együvé tartozás érzése.
– A helyi közösség a határon túlikkal való összetartozás érzését tovább kívánja örökíteni a következő generációnak, a közösségfejlesztés aktívan és hagyományalapin él a térségben.

A szerzett minták adaptálhatók, implementálhatók, a hagyományok és a korhű megoldások alkalmazhatóak egymást erősítve befogadó jellemzőkkel egy helyi kisközösség fejlődésének érdekében.