Beszámoló a harmadik műhelymunkáról
2018 június 1-én került megrendezésre került a Transznacionális együttműködések (EFOP-5.2.2-17-00037) Vallás és kultúra a családokért elnevezésű projekt harmadik műhelymunkája az Átányi Református Lelkészi Hivatal Gyülekezeti termében.
A műhelymunka címe: A szülők és család szerepe
Témavezető: Együd László
A műhelymunkán jelen voltak célcsoport tagok, külföldi partnereink képviselői, családsegítő szakemberek és a két szakember, Orbán Károlyné védőnő és Együdné Batki Veronika óvónő.
A műhelymunka teljes szerkezete, valamint a prezentáció – melynek anyaga elérhető – az alábbi témavázlatokra épült:
A család meghatározása
Átalakuló családmodell
A rendszerváltás utáni gazdasági változások
Lehetséges megoldások?
Kötetlen beszélgetés a témában
A műhelymunka alkalmával a témavezető néhány olyan gondolattal indította meg a beszélgetést, melyeknek komoly szociológiai kutatási háttere van. A téma egyik fajsúlyos problémája, hogy a házasságkötések száma 70-es évektől csökken, csaknem felére – főleg a társadalom két ‘szélén’, vagyis a nagyon szegények és az igazán tehetősek körében. Továbbá házasságkötések mind későbbi életkorra tolódnak. Amíg a 70-es vagy a 80-as években a fiatalok jellemzően a 20-as éveik első felében házasodtak, ez napjainkra megközelítőleg tíz évvel eltolódott. Ennek okai meglelhetőek abban, hogy a társadalom minden rétegében szkepszis alakult ki a házassággal kapcsolatban és így annak a kizárólagossága megszűnik a közvéleményben és a jogrendszerünkben.
A házasságon kívül születő gyerekek aránya nő, az összes születésszám azonban csökken. Ezzel együtt fontos volt megemlíteni, hogy a válások száma is ő. Ebből adódó probléma pedig, hogy az egyszülős család életszínvonala alacsonyabb. Arról nem is beszélve, hogy a gyereknevelés költségei évről évre csak nőnek, nem csak azért, mert a gazdasági környezet ezt hozza magával, hanem azért is, mert a gyerekek is növekednek. Nagyobb ruhákat kell nekik vásárolni, több élelmiszer is fogy.
A rendszerváltással megjelenő gazdasági változások a családok egy részére is komoly, gyakran legyőzhetetlen terheket rótt. Az egyik legnagyobb probléma a munkanélküliség. A jövedelem kiesés rengeteg családot képes tönkretenni. Az ebből adódó önbecsülés csökkenésére és a kilátástalanságra, gyakran önpusztító válaszok születnek, melyek dohányzás-, szerencsejáték-, alkohol- és kábítószer-függőség formájában materializálódnak. Az ilyen szülők a gyerekeiknek olyan negatív mintát mutatnak, melynek következtében kialakul a többgenerációs munkanélküliség.
Évről évre lehet hallani arról, hogy a társadalmi különbségek egyre csak növekednek. Az az úgynevezett társadalmi olló két szára egyre jobban szétnyílik. A mélyszegénység rengeteg magyar család súlyos helyzete. A periférián rekedő emberek iszonyatos erőfeszítésekkel tudják magukat a társadalmi létrán felküzdeni. Már ha sikerül. Ismételten a szülői minta pozitív képének a hiányára kell felhívni a figyelmet.
Mind-mind ezekből a problémákból, melyek a beszélgetés során felmerültek, közösen az alábbiakat lehetett leszűrni:
– A család, mint nukleáris egység adja, illetve kellene adnia az embereknek az alapvető biztonságot az élethez.
– A szülőknek és a nagyszülőknek kell megteremteni az utókor számára azt a légkört, mely biztosítja az elkövetkező generációk egészséges fejlődését. És ez a biztonság lehet az alapja a kiegyensúlyozott és olajozottan működő társadalomhoz.
– A beszélgetésen többször felmerülő szülői minta mindennek az alapja. Ennek hiányában jelennek meg a műhelymunka első felében taglalt problémák.
A műhelymunka igen jó légkörben zajlott le. „A szülők és család szerepének” a témája a megjelenteket érdekelte és aktívan megmozgatta, amelyet a hozzászólások nagy száma is bizonyított. A témavezető által felhozott néhány kutatási pontban nagy volt az egyetértés, és mintegy másfél órán keresztül fűzték tovább a gondolatokat.
A műhelymunkáról szóló beszámolót készítette: Kis Zoltán szakmai vezető.
