Beszámoló a tizedik műhelymunkáról

Beszámoló a tizedik műhelymunkáról

A Transznacionális együttműködések (EFOP-5.2.2-17-00037) Vallás és kultúra a családokért megnevezésű projekt keretében 2019. augusztus 9-én került megszervezésre az Eötvös József Református Oktatási Központban a pályázat tizedik műhelymunkája.
A műhelymunka címe: Közösségformáló rendezvények
A műhelymunkán részt vettek a meghívottak hiánytalanul, a célcsoport tagok, többek közt Várszegi Zsuzsanna szociológus és Szabó Szilvia társadalomkutató.A műhelymunkán résztvevők az alábbi bontásban foglalkoztak a közösségformálással:
Közösség formáló rendezvények fajtái
Mitől formálódik a közösség?
A közösség formálás pozitív hozadékai
Kötetlen beszélgetés a témában
A Tősérné Lehó Ágnes rövid megnyitóját követően Várszegi Zsuzsanna rögtön rá is tért a műhelymunka első témapontjához. A közösségek rövid szociológiai bemutatásával a résztvevők összegyűjtötték, hogy milyen közösségformáló rendezvényektípust szolgáltatnak. Egyarántgyűjtöttek egyházi és társadalmi rendezvényeket is egy csokorba. A közösségformálás tendenciáit azonos módszertani kiindulással illették, folyamatelemzéssel és folyamat szakaszok meghatározásával térképezték fel a résztvevők közösségeinek működési mechanizmusait valamint a megvalósított éves munkatervben szereplő rendezvények típusát és formáló hatásainak jellemzőit. A közösségformálás, közösségszerveződés – akár felekezeti akár civil szerveződésről beszélünk – lényeges eleme a tevékeny, társadalmi aktivitást feltételező részvétel, melynek ösztönző elemeként a résztvevők egyértelműen az élmény alapú cselekvést tulajdonították. Legyen az esemény akár egy kézműves foglalkozás akár egy szeretetvendégség operatív előkészítése, terítés, ellátás, főzés kenyér-kenés, stb a hangsúly a közösen megélt tevékeny időtöltésből és az ennek során spontán egymás irányába történő megnyilatkozásokban rejlik. A kulcsfontosságú feladatok révén a tevékeny közösségi tagok összefognak és létrejön a közösséget erősítő együttműködés. Ennek következtében aközös alkotás öröme is megjelenik és egymás alkotását is megtanulják tisztelni és elismerni. Vagyis szociálisan érzékennyé válnak a tagok, felelősséget vállalnak egymásért, együtt éreznek és segítik egymást. Ehhez hozzájárulnak az együttes élmények, elyeket társas tevékenységek során élünk át – ez vezet a közösségi érzés tudatának kialakulásához, ez vezethet a közösségi-társadalmi befogadás elősegítéséhez. A társas tevékenységek során jobban összetarthatnak a tagok, erősödik acsoportkohézió. Gyakran a közös feladatok elvégzésekor tanulási helyzet teremtődik – ily módon észrevétlen, informális tanulás alakul ki. Az imént felsorolt feltételek mind-mind formálják ésalakítják egy közösség életét. A műhelymunka során megállapításra került hogy, ezen folyamatrészletek ismeretében tudatosabban irányíthatóak a helyi, kisközösségi, ezáltal társadalmi jellemzők kialakulása a pályázati célkitűzések érdekében.
A műhelymunkáról szóló beszámolót készítette:
Kis Zoltán
szakmai vezető